Kravos felhorkan, dühösen elfordul tőlem, az állkapcsa megfeszül. Sorenre nézek, aki komor arccal pillant hol a társamra, hol rám. Nyilvánvaló, hogy szerinte vele kellene mennem, de ez nem jelenti azt, hogy élvezi a köztünk lévő feszültséget.

– Szóval akkor nem jössz haza velem? – kérdezi Kravos, láthatóan küzdve azért, hogy uralkodjon a szavain és a mögöttük rejlő dühön.

– Nem, nem ezt mondtam –