*Reid*

Úgy érzem magam, mintha újra életet leheltek volna belém. Minden ezredmásodperc, amit az ajkai között lopok, egy lépéssel közelebb visz minden összetört részem gyógyulásához. Kezei felcsúsznak a nyakamon, ujjai a sebhelyeimet súrolják, ami borzongást küld végig rajtam. Puha, mégis ugyanolyan éhes és kétségbeesett, mint én.

Minden önuralmamra szükségem van, hogy abba tudjam hagyni a csókolás