Az ajtó résnyire nyitva állt. Rhea megtorpant a küszöbön, szeme összeszűkült. Vér áztatta a falakat, akár a viharverte festék, az ágyon pedig egy férfi feküdt, akit oly kegyetlenül mészároltak le, hogy alig emlékeztetett emberi lényre. Kifordult végtagok. Lehántolt hús. Ilyen halált csak az mért a másikra, akit vérbosszú hajtott – vagy akinek nem volt fegyvere.

Szobáról szobára, folyosóról folyosó