Valerie szemszöge

Ugyanaz a tőr. Ott volt a kezében.

A szemem tágra nyílt, reszketeg lélegzet szakadt ki belőlem, ahogy a tekintetem a csuklómon lévő tetoválásra villant. A testem azonnal megfeszült.

Valóban az az ezüsttőr volt, amit apámtól kaptam, az, amiről az istennő azt mondta, hogy az újjászületésem okához köt. De most, ahogy a pengéjéről csöpögő vérre meredtem, belém hasított a felismerés.