Viktor szemszöge

Békésen aludt.

A feje a mellkasomon nyugodott, karjaival átfonta a derekamat, miközben hozzám bújt, arcán üdvözült mosollyal. Figyeltem őt, az én ajkaim is lágy mosolyra húzódtak, miközben finoman simogattam a haját. A szobában csend honolt, de nem az a kongó üresség, amit a halála után éreztem. Nem, ez más volt.

Békés volt. Valerie lassú, egyenletes légzése töltötte be a teret, b