Valerie szemszöge

Egy héttel később.

A légzésem halk és lassú volt, ahogy Viktor karjaiban aludtam. Minden neszét hallottam a környezetemnek, éreztem Viktor kemény testét magam alatt, miközben mély álomba merültem.

A levegő lassan elnehezedett, a tér pedig kivilágosodott, elűzve a sötétséget, mígnem egyedül álltam egy kopár, fehér ürességben, ahol nem volt körülöttem semmi.

Tudtam, hogy alszom, és