Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Lo érezte, hogy az álla megint leesik, de ezúttal nem érezte úgy, hogy az erdőt Vanderhez akarná vágni. Sőt… majdnem meg akarta ölelni. Persze nem tette. Ehelyett titokban a kezeire ült, küzdve a kellemetlen késztetéssel, hogy kinyújtsa a karját. – Ó.
– Igen, ó – mondta a férfi, felemelve a fejét, hogy ránézzen. – És ezért akartam felhozni ezt. Tudom, hogy nem vagyunk társak a hagyományos értelemb