Negyvenedik fejezet

•VIVIENNE•

A monokróm szobában járkáltam, kezemmel a falat tapogattam menet közben. A helyiség meglehetősen kopár volt, mintha nem is lakna benne senki. A szobában mindössze egy franciaágy, egy rengeteg helyet foglaló könyvespolc, az éjjeliszekrény és a rajta lévő képkeret volt: semmi dekoráció vagy színes holmi. Az életnek semmi jele nem látszott.

Három ajtó nyílt a szobából.