Ötvenhatodik fejezet

•VIVIENNE•

– Most, hogy ezzel megvagyunk, gyere ide azzal a szexi kis seggeddel, és hadd fektesselek meg rendesen – mormogta Sebastian, én pedig, mintha bűvöletben lennék, odasétáltam hozzá, semmit sem viselve a tizenöt centis magassarkúmon kívül.

Amikor odaértem, az ölébe vont, és az arcát a kezei közé fogta. Az ajkai tüzes intenzitással forrtak az enyémre, amitől végigfutott