Nyolcvanegyedik fejezet

•SEBASTIAN•

Újra az irodámban voltam, az agyam pedig ezernyi gondolaton pörgött, ahogy a forgószékemben ültem. Enyhe kifejezés lenne azt mondani, hogy nyugtalan voltam. A gyomrom összeszorult az aggodalomtól, és a szorongás gombóccá formálódott bennem. Nem vitt rá a lélek, hogy bemenjek a hálószobába aludni. Az elmémet elárasztotta a nyugtalanság, és az egyetlen dolog, amit