Kilencvenötödik fejezet

•VIVIENNE•

A napsugarak lágyan szűrődtek át a függönyökön, meleg fényt árasztva a hálószobára. Lustán nyújtózkodtam, kiélvezve a nyugalom ritka pillanatát. Sebastian mellettem feküdt, légzése egyenletes és nyugodt volt. Ezek a csendes reggelek drágává váltak számomra, éles ellentétben állva azzal a káosszal, amit nemrégiben el kellett viselnünk.

Kikeltem az ágyból, és a kon