Sylvie szemszöge

Zavartan ébredtem. Odakint éjszaka volt. Felültem, de rögtön vissza is nyomtak az ágyra. Oda néztem, ahonnan a lökés jött: Valerion volt az, és széles mosollyal nézett rám.

Olyan boldognak tűnt, és bár örültem a mosolyának, tanácstalan voltam, mi váltja ki belőle ezt a nagy jókedvet. „Te. Te vagy az oka a mosolynak” – mondta egy ismerős hang a fejemben. Felsikoltottam, és Valerion