Sylvie szemszöge

Némán hallgatott, miután befejeztem, én pedig azon tűnődtem, vajon túl messzire mentem-e, és azonnali kivégzés vár-e rám, de egyenletesen tartottam a légzésemet, és nem hagytam, hogy lehorgadjon a fejem vagy megereszkedjen a vállam. A szemembe nézett, én pedig álltam a tekintetét; nem hagytam, hogy megfélemlítsen.

„Tudtam, hogy jó oka van annak, hogy ilyen sokáig vártam rád.