Sylvie szemszöge

Odakartam menni hozzá, de Valerion visszatartott és szorosabban magához vont. „Most túl zaklatott. Bármit is mondanál, nem változtatna a véleményén” – mondta az elmekapcsolatunkon keresztül, én pedig próbáltam visszanyelni a könnyeimet.

– Csak ott fogtok állni? Beszélnünk kell – mondta Kyra. Valerion és én az egyetlen szabad székhez léptünk; ő leült, majd az ölébe ültetett,