Üresség. Úgy tűnik, ez az elmém állapota az elmúlt néhány napban. Nem tudok... nem, nem akarok semmire sem gondolni. Minden reggel felkelek, és elsietek, mielőtt a hímem tekintete megtalálna. Úgy futok azon a futópadon, mintha az életem múlna rajta, úgy bokszolok, mintha holnap már nem látnám a napvilágot.

Bármit. Bármit, ami nem enged gondolkodni, mert az elmém mindig hajlamos haszontalan álmokat