A felhők gyülekeznek, elrejtve a nap ragyogását a hátuk mögött. Az ég gyászol, az eső arra vár, hogy kiszabaduljon. A zord szél megzörgeti az ablakokat, arra kényszerítve a fákat, hogy táncoljanak a dalára. Ez nem egy olyan nap, ami szülésre bátorítana, sokkal inkább arra, hogy fussak és elrejtőzzek.

A szemem elnehezül az álomtól, képtelen vagyok tágra nyitni, fészkelődöm a sötétben, és a kényelme