Mély, megnyugtató, dallamos zene lebeg az üvegházban, egy lágy takaróvá formálódik, amely melegsége gubójába burkol minket. Olyan, mint egy enyhe szellő, amely megcsókolja a bőrt, hogy enyhítse a kényelmetlenséget; egy olyan zene, amelytől elektromos bizsergés fut végig a gerincemen, amely megnyugtatja az elmémet és a lelkemet, és megbénít a művész iránti áhítattól.

A hímünk szeme egyetlen percre