NEGYVENNYOLCADIK FEJEZET – CILLIAN NYOMÁBAN

DOMINIC

Kissé váratlanul ért a kérése, de úgy tűnt, nincsenek hátsó szándékai.

„Igen, nyugodtan” – válaszoltam.

Meleg mosolyt villantott rám, felállt, és lassan felém sétált. Leguggolt, és az orrát a nyakamhoz vitte, megszagolva a fülem tövét.

„Érzem a rózsaborsot” – suttogta a fülembe. „És illata annyira jó.”

Pont abban a pillanatban nyílt az ajtó, és C