SZÁZHARMINCKILENCEDIK FEJEZET – ÜNNEPI IDŐSZAK

CLARA

Tudtam, hogy térre van szüksége Dominicnak, hogy elgondolkodhasson és megélhesse az érzelmeit. Rosszul éreztem magam, amiért ezen kell keresztülmennie, és nem tehettem semmit, hogy segítsek neki.

Hallottam a csengőt, és felálltam, hogy ajtót nyissak. Meglepetésemre Audrey volt az, sugárzó arccal mosolygott rám.

– Szia, Clara! – lépett előre és á