Isabel halkan lépett be, karjaiban olyan gyengéden tartva a kicsi, törékeny pólyát, hogy Seraphina lélegzete is elakadt. Egy rövid pillanatig Seraphina azon tűnődött, vajon nem álmodik-e még mindig. De ahogy megmozdult a kórházi ágyon, babájának apró, békés szuszogása elért a füléig, és a hála mélységes érzésével töltötte el.

– Nézd csak, ki áll végre készen arra, hogy találkozzon veled – mondta I