Isabelnek alig maradt ideje levegőt venni, amikor megszólalt a csengő, a hang élesen hasított bele a nappali otthonos beszélgetésébe. Gyors, ideges pillantást váltott Seraphinával, aki biztatóan bólintott, majd Isabel elindult ajtót nyitni. Silas állt ott, hanyag eleganciájával és természetes sármjával, szája sarkában meleg mosoly bujkált.

– Szia – mondta mély, megnyugtató hangon.

– Szia – felelte