Eleanor a mozgó autó padlójára roskad. Én csak meredten nézem őt, egy pillanatra összezavarodom, mielőtt rájönnék, hogy előttem térdel, összekulcsolt kézzel. Könnyek patakzanak ráncos arcán.

"Kelj fel, Eleanor" – mordulok oda, elfordítva a tekintetemet. Ez az egész még mindig olyan, mint egy lidérces álom. Nem tudom felfogni a tényt, hogy valaki tényleg elrabolta az én Siennámat, és túszként fogva