– Ó. Igen. Azt hiszem. Köszönöm – mondom.

Az eladó elkezdi lehúzni az edzőcipőket, hogy próbáljam fel őket. Már majdnem késztetést érzek, hogy kijavítsam: Evan nem az apám. De nem visz rá a lélek, hogy kimondjam. Még a gondolatától is összerándulok. Ha ez a pasi tudná, milyen mocskos gondolataim voltak az imént róla, traumatizálódna.

– Valami egyszerűt és fehéret szeretnék – mondom, amikor látom a