38. fejezet

ELARA SZEMSZÖGE

Alig kaptam levegőt, olyan közel volt. A lehelete lágy és meleg volt, csiklandozta a hajamat, és ezerféle érzést indított el bennem.

Még mozdulni is nehezemre esett, mert minden apró mozdulattal a testem az övéhez súrlódott.

A zaj a szobában megkétszereződött, Lucian és Caspian nevetni és beszélni kezdtek.

„Nem… Nem fognak… nem fognak elmenni? Itt… itt kell maradnunk… a