40. fejezet

ELARA SZEMSZÖGE

Abban a pillanatban megbántam, hogy valaha is találkoztam a hármasikrekkel. Ha sosem ismerem meg őket, a dolgok nem váltak volna ilyen rosszá, mint most.

Elegem volt abból, hogy állandóan engednem kell a követeléseiknek és folyton meg kell szégyenítenem magam, de mit tehettem volna? Nem tudtam eltörölni a szívükben lakozó kegyetlenséget. Eltökélték, hogy tönkretesznek,