Evangeline szemszöge

A reggeli nap éles sugarai szűrődnek be a hotelszoba ablakán, arra ébredek. Észre sem vettem, mikor aludtam el; az egyik fülbevalóm félig eltörve hever a földön, a másik pedig lazán lóg a jobb fülemből.

A tegnapi éjszaka tűnik életem leghosszabbjának. Sírva aludtam el, teljesen letörve attól a látványtól, ami Juliannél fogadott. Lydia soha nem fogja békén hagyni Juliant, ugye?