Seraphina elszakította a tekintetét a férfiról, miután kezdte egyre kényelmetlenebbül érezni magát attól, ahogyan az rá nézett. Forróság öntötte el belülről, és megesküdött volna rá, hogy az arca már rákvörös.

Hogy is pirulhatott el azokon a zavarba ejtő mondatokon, amiket az imént vágott a fejéhez?

„Miért akarja, hogy kedveljem?”

„Nem tudom. Egyszerűen csak nem esik jól, hogy gyűlöl” – vonta meg