Fehér nyüvek tekergőztek a tetemeken, a rothadó húsból genny szivárgott, ragacsos, bűzös nyálkát terítve szét mindenen.

A legrosszabbak a még szőrrel borított kistestű állatok voltak. A bundájuk sokkal lassabban bomlott le, mint a testük, így penészes, szőrös maradványcsomók maradtak utánuk, amelyek úgy nőttek ki a földből, mint valami gombás moha. Már nem is vágóhídnak tűnt – hanem a pokolnak.

Eg