Malachi arcán halvány mosoly játszott, miközben Rowan mellett ásott, a kezében lévő lapát gyorsan és magabiztosan mozgott. Fentről nedves homok és sár csúszott lefelé megállás nélkül, de ő szünet nélkül dolgozott, gyakorlott könnyedséggel takarítva el az akadályt.

Megállás nélkül, folyamatosan ástak, mindig hagyva egy akkora rést, amely épp elég széles volt ahhoz, hogy egy ember átkúszhasson rajta