Malachi volt az egyetlen, aki hátramaradt.

Üres tekintettel bámult az első emeleti kert felé, ahol számtalan zombi rajzott és tépte a húst.

Egyetlen bot repült ki a holttestek tengeréből.

Oldalt landolt, öregen és véresen.

– Meg akarod nézni? – kérdezte Rowan.

– Nem. – Malachi elfordította a fejét, és megfogta a kezét.

Előrefutott anélkül, hogy hátranézett volna. Egyszer sem nézett vissza.

Zombik