Megáll a pihenőn, és felnéz rám. – Maradjon. Én elintézem. Engem akar. – Hangjának gyengédsége teljesen váratlanul ér. Megszoktam, hogy dühösnek, bosszúsnak, frusztráltnak vagy teljesen rezzenéstelennek hallom.

De ez? Ez szinte együttérzőnek tűnik.

– Igen, de az én gyerekeimet választotta, hogy zaklassa őket. Mint valami ijesztő, rohadt ragadozó. És a halálra rémítette őket. Úgyhogy lemegyek, és…