„Mintha bele akarnál harapni belém.”

Elmosolyodom. „Vicces, pont erre gondoltam én is.” Az ujjaimmal megragadom az állát. „Most már az enyém vagy, Nora Mercer.”

„Már eddig is a tiéd voltam” – suttogja.

Ezek a szavak egyenesen a férfiaságomba csapódnak. Felkiált, amikor a karomba kapom, és a hálószobába viszem. Bedobom az ágyba, ő pedig pattog a matracon, amíg egyik kezemet a csípőjére, a másikat p