– Ideadnád megint a zsebkendőt, Édesem? – kérte Elowen, miközben a nappali asztalán lévő zsebkendős doboz felé nyújtotta a kezét.

Alaric, akinek Elowen a mellkasára dőlt, furcsán nézett rá, mielőtt felkapta a dobozt, és odaadta neki.

– Köszönöm – mondta Elowen, letörölve a könnyeit, majd kifújta az orrát. Szipogva idézte kedvenc filmjének sorait: – Számomra nem volt vége. Hét évig vártam rád. És m