A testem rángatózott, a lábam remegett, Kaelen pedig még háromszor belém sújtott, mielőtt kiürült volna bennem, a nyakamba üvöltve. Amikor a szemfogai végre visszahúzódtak, beesetem mellé az ágyba. Átölelt hátulról, és megcsókolta a vállamat. – Jobban vagy, társam?

– Azt hiszem, sosem fogok betelni veled, Kaelen – mondtam, mire felkuncogott.

– Imádom, hogy akarsz engem – mondta.

– Több ez, mint sz