Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Odarohantam, hogy megöleljem, ő pedig visszölelt. Amikor elhúzódtam, boldog könnyek és mosoly ült az arcán. Aztán ismét komollyá vált, bár a szeme még mindig fényesen ragyogott.

– Ezért megyek el, Luna. Huszonhárom év várakozás után nem akarok tovább várni, hogy elkezdjem a közös életemet a társammal. Arthur és én nagyon boldogok vagyunk, a munkája pedig a saját falkájához köti. Orvos bárhol lehet