VIKTOR

A látásom perzselő, szaggatott vörösbe borult. Minden ösztönöm – a Likán Királyok ősi, vérszomjas öröksége – egyetlen dolgot követelt: behódolást. Vagy csendet. Nem érdekelt, melyik jön előbb. Előrevetődtem, a kezem a fizika törvényeit meghazudtoló sebességgel lendült ki, és az ujjaim a karcsú torka köré fonódtak, még mielőtt levegőt vehetett volna a sikolyhoz.

A nyakán a bőr puha volt, fél