AELIANA

Majdnem elnevettem magam azon, ahogy küszködött. Összepréseltem az ajkaimat, hogy elfojtsam a kuncogást, de még így is széles mosoly ült az arcomon. Tényleg próbálkozik? Ez aranyos volt... Lássuk, meddig tart.

Újra beszélni kezdett, én pedig nem törődtem a felénk irányuló tekintetekkel. Pontosabban azoknak a nagy része Voktornak szólt. Végtére is, ez az ember senkire sem hallgatott. Kell