POV: Evelina Thorne

„Evelina?”

A hang úgy vágott át az izgalmi ködömön, mint egy ostorcsapás. Olyan hevesen ugrottam meg, hogy a térdem egy gyomorforgató *taccsal* csapódott a nehéz mahagóni asztal aljának.

„Jézusom!” – ziháltam, az éles, szúró fájdalom azonnal versenyre kelt a lábam közötti lüktető forrósággal. Az asztal szélébe kapaszkodtam, az ujjaim elfehéredtek, és felnézve megpillantottam Gr