Evelina

„Micsoda? Nem!” Felálltam, kisimítva a szoknyámat. „Miből gondolod ezt?”

„Mert azt csinálod a kezeddel.” Oda mutatott, ahol a ruhám ujját babráltam. „Mindig ezt csinálod, ha titkolózol.”

Azonnal leeresztettem a kezem. „Nincs senki, Anya. Csak sok a dolgom a munka miatt meg... minden más miatt.”

„És az a minden más az...?”

„Az, hogy ügyeljek rá, hogy az anyám pihenjen ahelyett, hogy kerítőn