Evelina

Anya leült az ágyam szélére. – Na, és mikor fogom újra látni Alaricot?

Még egyet kortyoltam a kávéból. – Meghívtam vasárnap vacsorára.

Az arca felragyogott. – Csodás! Megcsinálom a különleges lasagnémat.

– Anya, nem kell annyira kitenned magadért…

– Butaság! Nem mindennap hoz haza a lányom egy férfit vacsorára, pláne olyat, aki nyilvánvalóan odavan érte.

Majdnem megfulladtam a kávétól. – O