Valaki azonban gyorsan kifejezte egyetértését.

Tréfamester: [Az elmúlt két napban a ládákból csak követ és finomított vasat kaptam. Az egyetlen étel, amit találtam, egy szendvics és egy üveg víz volt. Ha nincs ez a kókusz, meghalok. Nagyon jövök a kókusz árusának egy szívességgel.]

TavasziLakoma: [Így van. Már a mai napot is elég nehéz túlélni. Kit érdekel a jövő? A kókuszt legalább meg tudom enni, a nyersanyagokat viszont nem.]

ÜresTányér: [Az étel most óriási kincs. Már az is nagylelkűség, ha valaki egyáltalán felajánlja cserére. Ha úgy gondoljátok, hogy átverik az embereket, miért nem tesztek fel ti magatok laktató ételt? Biztos vagyok benne, hogy mindenki hálás lenne érte.]

Vérkötelék: [@Hűbérúr, mit szólnál, ha elcserélnék 5 finomított vasat 2,5 kg búzára? Mivel a finomított vas olyan értékes, fogadni mernék, hogy belemész, igaz?]

Hűbérúr: [Jótett helyébe jót ne várj. Mindegy, nem pazarolom rátok a lélegzetemet.]

Vérkötelék: [Várj! Ne menj. Komolyan gondoltam a cserét.]

Bármennyien is jelölték meg Hűbérurat, ő néma maradt.

Látva a fejleményeket, Cora teljesen elégedett volt. Megjegyezte magának Hűbérúr nevét. Soha semmilyen értékes dolgot nem fog elcserélni vele.

Corának 100 darab fája és 35 darab köve volt. Ez elég volt ahhoz, hogy felfejlessze a faházát. Felhasznált 80 darab fát és 30 darab követ, és elindította a fejlesztést.

Körülbelül fél órával később az új faháza elkészült.

Sokkal tágasabb volt, mint a régi nádkunyhója, és masszív építménynek tűnt. Nem csoda, hogy ellen tudott állni az átlagos szörnyek támadásainak.

[Gratulálunk, C.Thorn játékos, a menedéked 3. szintűre fejlesztéséhez! 50 TP-t szereztél.]

Cora ellenőrizte a következő fejlesztés követelményeit.

[Kőház: 4. szint (kellő védelmet nyújt az 1. szintű szörnyek támadásai ellen). A fejlesztéshez szükséges anyagok: kő ×500, fa ×300, üveg ×60.]

'Ez elképesztő mennyiségű nyersanyag a negyedik szinthez,' – gondolta. 'Most már minden a többszörösére nő.'

A fejlesztés után Cora készletei megcsappantak.

A holnapi volt a kezdővédelmi időszak utolsó napja, és nem volt benne biztos, mi fog történni azután, hogy véget ér.

Beállította az ébresztőjét reggel 5:30-ra. Nem fog újra hétig aludni. Az idő szorított, és még több nyersanyagot kellett gyűjtenie.

'Ma reggel is korábban kellett volna kelnem,' – gondolta Cora. 'Túl korán feküdtem le, és elpazaroltam egy csomó időt.'

Ezekkel a gondolatokkal hagyta, hogy az elméje elcsendesedjen, és mély álomba merült.

*****

Másnap reggel Cora 5:30-kor ébredt az ébresztője hangjára.

[Mai időjárás: Felhős. A hőmérséklet 14°C és 25°C között várható.]

Reggelire evett egy kis kenyeret, ivott egy kis vizet, majd bedobott egy kolbászt a tárgylistájába, mielőtt elindult volna.

5:30-kor odakint már világos volt.

Cora visszatért abba az erdőbe, amit az első délután fedezett fel. Amikor megpillantott egy csomó indát, eszébe jutott a tegnapi útja a Kavicsos-öbölhöz. A szél miatt már csak két varsája maradt.

Attól tartva, hogy ma az a kettő is eltűnik, megragadott néhány indát, és a tárgylistájába gyömöszölte őket.

A varsák fonása túl sok időt vett igénybe, így Cora úgy döntött, hogy majd este, a szabadidejében foglalkozik velük.

Tovább sétált, amíg egy fenyőerdőhöz nem ért. 'Ideje még több fát gyűjteni,' – gondolta.

Cora elővette a kőfejszéjét, és elkezdett fát vágni. Körülbelül tíz csapás után a fenyőfa kidőlt. Összegyűjtött 5 darab fát, 1 egység fenyőgyantát, 500 gramm fenyőmagot, és 5 TP-t szerzett.

'A fenyőfák kivágásával gyantát és magvakat is kapok?' – futott át az agyán.

A fenyőgyanta egy ragacsos anyag volt, amely a fenyőfákból szivárgott. Kiválóan alkalmas volt tűzgyújtásra, és gyógyszerként is használhatták. Segített enyhíteni a fájdalmat és a viszketést, csökkentette a duzzanatot, méregtelenített és elállította a vérzést.

Cora kóstolt már fenyőmagot a rokonainál az ünnepek alatt. Gazdag és illatos íze volt. A rendszertől kapott magvak már fel voltak dolgozva, ami megkímélte őt a fáradságtól.

Látva, mennyi mindent adnak a fenyőfák, nagyon motiváltnak érezte magát. Felkapta a fejszéjét, és újra nekilátott a vágásnak.

Ahogy a tárgylistája megtelt fenyőgyantával és fenyőmaggal, Cora nem tudta visszatartani a mosolyát.

7:50-kor úgy döntött, abbahagyja. A ládák horgászata mindjárt kezdődik, és az mindennél fontosabb.

Egész délelőtt 80 darab fát, 16 egység fenyőgyantát, 16 adag fenyőmagot (egyenként 500 gramm) gyűjtött össze, és 80 TP-t szerzett.

Cora elégedett volt. Legutóbb, amikor itt járt, csak 35 darab fát gyűjtött, de az azért volt, mert túl sok időt töltött az öt varsa megfonásával.

Most már tudta, hogyan tervezzen jobban. Mivel a varsák készítése nem helyhez kötött, ezt estére hagyja, így a nappali órákat az ellátmányok gyűjtésére fordíthatja.

Cora a szokásos horgászhelyéhez sétált.

Csendben ült a homokon, és várta, hogy megjelenjenek a ládák. Farkaséhes volt. Egész délelőtt fizikai munkát végzett, és csak egy kis 200 grammos kenyércsomag tartotta benne a lelket.

Ivott egy korty vizet, előhúzta az utolsó kolbászát, és néhány harapással befalta. Legalább most végre megnyugodott a gyomra.

Corának ma szerencséje volt. Hat ládát fogott ki, és az egyik egy fekete vasláda volt, ami egyértelműen jobbnak tűnt a megszokott faládáknál.

Visszament a menedékébe, és elkezdte kinyitni a ládákat.

Az első faládában 5 üveg víz, 5 darab 200 grammos kenyér és 5 szendvics volt.

'Ma nagyon belejöttem. Ez rengeteg étel,' – gondolta Cora.

A második faláda 10 egység követ, 10 darab finomított vasat és 10 egység műanyagot rejtett.

A harmadikban 5 alma, 5 banán és 10 eper volt.

A negyedik ládában egy 200 × 200 cm-es kasmírtakaró és egy 200 × 200 cm-es matrac lapult.

'Egy matrac és egy takaró?' – csodálkozott Cora. 'Talán már nem kell a szúrós szalmán aludnom. Mindig olyan hideg volt, miután a tűz éjszaka kialudt.'

Az ötödik faláda 3 garnitúra női fehérneműt és egy őszi női ruhaszettet tartalmazott.

'Új ruhák,' – gondolta. 'Olyan mocskosnak éreztem magam az elmúlt napokban. Most végre átöltözhetek ezekből a piszkos rongyokból.'

Cora az utolsó, fekete vasládát bámulta, arca tele volt várakozással. 'A faládák tele voltak jó cuccokkal,' – gondolta. 'Ne hagyj cserben most.'

[1 tervrajz, 5 Tárgylista Bővítő Kártya.]

Cora keze enyhén remegett, amikor felnyitotta a tervrajzot.

[Fejsze tervrajz feloldva.]

[Kőfejsze: Szükséges: kő ×6, fa ×3; Támadás: 10; Tartósság: 100/100]

[Vasfejsze: Szükséges: finomított vas ×6, kő ×3; Támadás: 15; Tartósság: 150/150]

[Rézfejsze: Szükséges: bronz ×6, finomított vas ×3; Támadás: 20; Tartósság: 200/200]

[Ezüstfejsze: Szükséges: ezüst ×6, bronz ×3; Támadás: 30; Tartósság: 300/300]

[Aranyfejsze: Szükséges: arany ×6, ezüst ×3; Támadás: 50; Tartósság: 500/500]

'Ennyiféle fejsze létezik?' – ámult el Cora. Felhasznált 6 darab finomított vasat és 3 darab követ, és azonnal készített is magának egy vasfejszét.