Ismerem ezt a tekintetet, a benne ébredő étvágyról árulkodik; ha lenne egy kis időnk, már le lennék vetkőztetve, és alatta vonaglanék, miközben hatalmas farkát mélyen a puncimba veri.

„Köszönöm.”

„És emlékszel, mit mondtam? Eljössz hozzám, mielőtt kinyitjuk a kapukat” – morogja, feszülten figyelve, ahogy a ruha egyik pántja lecsúszik a vállamról, még többet felfedve keblem felső részéből a fenevad