Kisétálva a területünk központja felé, észreveszem Elarát, amint egy kis fonott kosarat szorongat, benne csirkeeledellel, de nem végzi rendesen a madarak etetését, mert kíváncsi szemei a hímjére szegeződnek, aki messze a túloldalon áll, csípőre tett kézzel, háttal a nőstényének, miközben némán beszélget Alariccal.

Elara alaposan, de komótosan végigméri őt borzas hollófekete hajának hegyétől kezdve