"Elina" – suttogja a nevét végtelen lágyan, szelíd mosollyal az arcán, miközben a melegemhez simul, fejét az enyémnek döntve, s elkap néhány hajtincset a kislány fürtjei közül, élvezve a selymességet az ujjai között. Megriad, mikor a nevén szólítja, tágra nyílt szemeit rá szegezi, mire a hím mosolya még mélyebb lesz.

A kölyök oldalra döntött fejjel tanulmányozza őt, mintha meg lenne rökönyödve a