Írói szemszög.

Seraphina rengeteg izgalommal telve lépett ki a vizsgateremből. A gondolatai folyamatosan elkalandoztak a vizsgáiról Alistairre, és azokra a dolgokra, amiket a parkolóban tett vele, amitől a lábai remegtek, a gyomra pedig minden egyes emlékezésnél kavargott.

– Boldognak tűnsz – jegyezte meg Preston, és a mosoly azonnal eltűnt Seraphina arcáról.

– Nem kellene boldognak lennem?