Elara szemszöge

– Haragszol rám? – rezzentem össze, amikor csikorgó fékekkel megálltunk a ház kocsifelhajtóján. Apa gyilkos pillantást vetett rám, majd kinyitotta az ajtót, és szó nélkül kiszállt.

A csendjétől egyre frusztráltabbá válva megragadtam a táskámat, a vállamra dobtam a pántját, és kiszálltam a járműből. – Tudod, hogy nem engem kell ezért hibáztatni! Nem én voltam az, aki a vizet öntötte