Elara szemszöge

Mire leértem a földszintre és eljutottam az étkezőig, már mindenki – beleértve Kaelent és Lyrát is – az asztal körül ült, kétségkívül rám várva.

Bűnbánóan elmosolyodtam, és leültem apám mellé, aki intett, hogy menjek oda. "Sajnálom, sokat vártatok?"

Isolde felragyogott. "Dehogy, drágám."

"Tett egy kis kitérőt, mert véletlenül rányitott a félmeztelen Kaelenre" – nyögte ki hirtelen L