Elara szemszöge

A szavai. Nem kellene, hogy ekkora hatással legyenek rám. Megakadó lélegzettel és hevesen verő pulzussal teljesen mozdulatlan maradok, félve attól, hogy ismét belesétálok a csapdájába.

– Miről beszélsz, Kaelen? – markolom meg erősen a felmosót remegő ujjakkal. Túl közel van. Túlontúl közel. *Engedj el. Engedj el. Mondd meg neki, hogy engedjen el.*

Halkan felkuncog, ami tűznyelvként