Kaelen szemszöge

– Talán, Kaelen... én is akarom azt az örökkévalóságot, amiről beszélsz.

Szavai a fülemben visszhangoztak, és észre sem vettem, hogy elakadt a lélegzetem, míg apa be nem tolakodott a fejembe a gondolati kapcsolaton keresztül.

„Meg kell etetned a párodat, fiam” – viccelődött, én pedig gyorsan kizártam a gondolataimból, mert még mindig ott álltam a szóban forgó társam előtt, döbbent