Garrick szemszöge

Füst marta a torkomat, ahogy az erdőn át futottam. A tűz egyáltalán nem csitult, sőt, inkább úgy tűnt, mohón terjed, ahogy felkúszik a törzseken, és úgy ugrándozik az ágakon, mintha saját akarata lenne.

Még mindig voltak itt vadászok. A velük való harc még annál is jobban lelassított, mint amire számítottam. Minden elvesztegetett másodperc azt jelentette, hogy Vane egyre messzebb